Agyagformálás és égetés, kerámia festés ötletek és tippek a keramikustól.
Munka az agyaggal
A nedvesen képlékeny és jól formálható anyag melybõl kézi formázással szobrokat ill. korongozással forgástesteket, dísz és használati tárgyakat készíthetünk. Mivel az agyag a föld természetes rétegzõdéseinek egyik fajtája a kialakulása illetve a finomítási eljárás alatt belekerülõ levegõbuborékok eltávolítása préseléssel, gyúrással az elsõ és legfontosabb dolgunk. A nedvesség elpárolgása vagy is száradása után már nehezen alakítható.
TIPP: Azért ahhoz, hogy munkánkat kellõképp hosszú ideig, ill. megszakításokkal esetleg több napig is folytatni tudjuk, biztosítani kell a nedves párás körülményeket, ezt úgy lehet elérni, hogy a tárgyat vizes textíliával óvatosan becsavarjuk majd utána egy mûanyag fóliával meggátoljuk hogy a pára elszökjön a szoba levegõjében. Ha elég akkurátusan, bevonjuk az anyag akár hosszabb ideig is megõrzi a rugalmasságát.
Agyag szárítása
Mielõtt sort kerítenénk a már régen várt pillanatra, mikor is a még igencsak törékeny sõt porlékony száraz agyag edényeket elhelyeznénk a kemencében, mindenképp gyõzõdjünk meg róla hogy az agyag teljesen kiszáradt. Bármely nemü nedvesség ami a mélyebb rétegekben még bentrekedhetett, a kemencébe kerülve rohamos sebességgel válik majd gõzzé, és szinte azonnal szétrobbanthatja a munkánkat. Arra az esetre ha az edény, ill. forma bír ilyesfajta vastagabb részekkel, érdemes akár hónapokig is félretenni egy száraz, de nem feltétlenül túl meleg vagy fényes helyre, ahol szépen és legfõképp egyenletesen száradhat ki. Ha esetleg túl sok munkánk van ebben a félkész állapotban, nem szégyen feljegyezni, ill úgy elhelyezni a száradó agyagformákat hogy félreérthetetlen legyen az idõrendi sorrend.
TIPP: Ha már szinte biztosak vagyunk benne hogy az agyag legbelsõbb részei is kiszáradtak, amolyan elõpróba, egyszersmind biztonsági intézkedésként helyezzük el a kemence tetején. Az egyébként jól hõszigetelt kemence pont annyi száraz meleget áraszt magából amennyivel egy másik kollekció égetése alatt biztosan és végleg kiszáríthatjuk a következõ körben kiégetendõ munkákat.
Égetés
A már kiszárított kollekciót óvatosan szivaccsal áttörüljük, ha szép sima felületet akarunk elérni. Ezek után nagyság súly és vastagság szerint osztályozva tesszük a kemencébe, szem elõtt tartva, hogy a meleg felfelé áramlik így a felsõbb rétegekben elõbb és esetleg magasabb hõmérséklet keletkezik. A kihûlés lassú fokozatos folyamat melynek sürgetése repedéseket okoz a terrakotta állapotban.
TIPP: Akár egymásba is tehetjük a hasonló formákat, hogy a kemence kihasználtsága maximális legyen, de a magas hõmérséklet általi hõtágulással mindenképpen kalkuláljunk.